400 éves szerelmes levél

Szívszorító levelet találtak a régészek egy 16. századi sírban. Fiatal feleség gyászolja férjét, miközben közös gyermeküket várja. Terhes feleségét hagyta maga után az a harmincéves koreai férfi, aki 1586-ban halt meg, és a sírját a 90-es évek végén találták meg a régészek. A sírban egy szerelmes levelet fedeztek fel, amit a gyászoló feleség írt élete párjának. Az írás most felkerült az internetre, így bárki belepillanthat, milyen érzelmek és gondolatok gyötörték a gyászoló feleséget több mint négyszáz évvel ezelőtt. Íme a levél! "Mindig azt mondtad, hogy együtt éljük le az életünket, amíg meg nem őszül a hajunk, és majd ugyanazon a napon hagyjuk el ezt a világot. Hogyan mehettél el mégis nélkülem? Ki mutatja az utat mostantól nekem és a kicsi fiunknak, hogyan élünk majd? Hogyan hagyhattál itt minket? Te nekem adtad a szíved és én neked adtam a szívem. Amikor egymás mellett feküdtünk, mindig azt mondtad, legyek jó az emberekhez és szeressem őket úgy, mint téged. Tényleg olyanok, mint mi voltunk ketten? Hogyan hagyhattad itt, amink volt, és hogy mehettél el nélkülem? Nem tudok élni nélküled. Szeretnélek követni téged. Kérlek, vigyél el magaddal oda, ahol te vagy! Amit irántad érzek, sosem felejtem el, amíg ezen a világon vagyok, a bánatom nem ismer határokat. Mi lesz most az én árva szívemmel és hogy élhetek egy árva gyermekkel, akinek majd hiányozni fogsz? Kérlek, olvasd el alaposan ezt a levelet és válaszolj nekem részletesen az álmaimban! Azért írok, és azért teszem ide ezt a levelet, mert szeretném hallani, mint mondasz. Nézd meg jól, és beszélj hozzám! Amikor életet adok a bennem növekvő gyermeknek, ki lesz az apja? Megértheti bárki, hogyan érzek? Nincs ennél nagyobb tragédia a világon. Te most elkerültél egy másik helyre, de nem vagy olyan gyászban, mint én. A bánatom végtelen, de csak röviden írok. Kérlek, nézd meg ezt a levelet, és látogass meg az álmaimban, mutasd meg magad, és beszélj hozzám! Hiszem, hogy láthatlak az álmaimban. Gyere titokban, hadd lássalak! Rengeteg dolgot mondanék még, de most befejezem."